Roppant érdekes könyv akadt egy ideje a kezembe, az Ulpiusház-ban bóklászva. Pici, nem valami vastag, rikító türkiz borítóján pár montázsolt kép. A legérdekesebb mégis a címe volt: A nemlétező szavak enciklopédiája. Most azt hihetnéd, hogy tele van értelmetlen szavakkal az egész, mögötte meg tengernyi magyarázat, hogy akkor most mi mégis mit jelent. Valójában pedig teljesen más....
A szerző, Inczédy Tamás, tehát igen, magyar. Mert magyar íróktól is kaphatunk remek műveket! Nem csak a külföldiektől. Üzenném ezt minden Amerika- és Anglia majmoló kis....lánynak.
Kinyitottam a könyvet, és olvasni kezdtem a legelejét:
"Az autóm? Sárga kispolszki. Érző lény, de tényleg. Neve is van: Tragacs. Szeretem."
Őszintén szólva, már itt éreztem, hogy nekem ez a könyv iszonyatosan nagyon tetszene. Ott abban a szent pillanatban el is határoztam, hogy akár meg is gebedhetek, és ha életem utolsó mozzanata is, ez a könyv akkor is az enyém lesz. valahogy pont olyan ostobának éreztem, hogy megérintette lelkem, és tudtam, valahogy éreztem, hogy ez a könyv olyan lesz, mint a lelki társam. :D
Nem lehet publikusan olvasni. Irtó hülyén nézel ki a vonaton, amikor egyszer csak felnyerítessz, majd nem bírod abbahagyni a röhögést perceken át - amikor teszem hozzá, teljesen egyedül ülsz. Furcsán fognak rád nézni az emberek. Mégis azt kell, hogy mondjam, megérte.
Történetünk leginkább főszereplőinek nevezhető fazonjai, szám szerint öten vannak: Pötyke, Rudi, Géza bá', Kígyó és Rousz Endre. Aztán a csapat bővül majd még öt emberrel, de azt már nem írom le, mert az túl nagy spoiler, hogy kik ők, és miért kerülnek a középpontba.
A regény maga pedig a 12 kötetnyi, rózsaszín bőrborítással rendelkező könyv körül forog, ami telistele van nem létező szavakkal. Amit eredetileg senki nem akart kiadni. és amit aztán mégis mindenki szeretne magáénak tudni.
A mesterműnek (szerintem nyugodtan hívhatjuk annak) továbbá van autós és nem autós, üldözési és menekülési jelenete, rengeteg humorral, E/1-ben megírva, amiben szintén sok kreativitást látok, ugyanis 5 különböző "én" szerepel benne. Nem kell megijedni, cseppet sem zavaros tőle a kép.
Mindazonáltal, a történetet roppant eredetinek, lehengerlőnek és látványosnak találom. Bocsánat a ronda szóhasználatért, de nekem valami kibebaszottul nagyon tetszik! olyan humorral van megírva, ami már önmagában is épp elég vicces, de mégis olyan poén maga az alaptörténet is, hogy nem csoda, ha nem bírom megállni nyilvánosságban sem, és könnyesre röhögöm magam rajta.
Összegezve, tényleg, hatalmasat alkotott az alig 183 oldalas regényben Tamás, és remélem kapok még tőle könyvet a kezembe. Garanciát mernék rá vállalni, hogy az is legalább ilyen élvezetes lesz! Gratulálni tudok csak, kedves Tamás! (:
Köszönöm az időd, amit rám szántál és elolvastad az ajánlóm, és remélem a könyvet is megkörnyékezed, mert igazán nagyon megéri! (:
C.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése